A titokzatos börzsönyi hiúz farkasszemet nézett a vadkamerával
Összesen 10–12 hiúz élhet az országban. A börzsönyi példányról eddig alig sikerült még felvételt készíteni.
#élhető környezet
Tíz éven belül eltűnhetnek Németország gleccserei
A harminc évvel ezelőtti klímában a bajor gleccserek még jól megéltek, a mai sugárzási és hőmérsékleti viszonyok között azonban már nem.
Egy kutatás szerint Magyarországon a turizmus, a mezőgazdaság és az egészségügy bánja, ha nem állítjuk meg a klímaváltozást
A legtöbb ország gazdasága még akkor is megsínyli majd a klímaváltozást 2050-re, ha elérjük a párizsi megállapodásba foglalt klímacélokat.
Hatalmas üzlet lenne, ha elfelejtenénk a „szemét” szót
Könnyű leírni, nehéz megcsinálni: úgy tarthatjuk fenn a fejlődést és állíthatjuk helyre bolygónk egészségét, ha szakítunk a lineáris gazdálkodással, és áttérünk a körforgásosra. Azaz ha úgy tekintünk a hulladékra, mint a termelés újabb ciklusának beindításához szükséges alapanyagra.
Pusztító tűz ütött ki egy észak-ír erdőben
Óriási lángokkal ég a Mourne-i hegység rekettyése. 60 tűzoltó sem tudta eddig megfékezni a tüzet.
A Google Earth pár másodperc alatt megmutatja, hogyan hatott a Földre a klímaváltozás
Az elmúlt 40 év látható földrajzi változásait szemléltetik.
Sós vízzel, de akár vizelettel is lehet működtetni ezt a hordozható lámpást
Akár 45 napon át is világít a lámpás, 5 deciliter sós víztől.
Kutatók: Az ember saját maga ellen dolgozik a mezőgazdaságban
Először számszerűsítették amerikai kutatók az éghajlatváltozás hatását a globális mezőgazdasági termelékenységre, és az eredmények meglehetősen lesújtóak. Hiába segít a technológia, ha mi magunk rombolunk.
Feljelentést tesz Szél Bernadett, aki szerint kamionszámra hordják a szemetet egy természetvédelmi terület mellé
A cég ügyében, amellyel Zsámbék szerződött, a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése és környezetkárosítás gyanúja miatt tett feljelentést a képviselő.
Nyolcvan zsáknyi műanyaghulladékot gyűjtöttek össze a Szentendrei-szigeten
A Greenpeace és egy civil szervezet egy fél kilométeres partszakaszt tisztított meg. Olyan flakont is találtak szinte sértetlenül, amelyet már tíz éve kivontak a forgalomból.
Kizárja a kapitalizmus azt, hogy ne ártsunk?
A vállalatok környezeti-társadalmi szerepe régóta vita tárgyát képezi: a CSR-tól a CSV-n át az ESG-ig több fogalom is ezzel kapcsolatban szolgál iránymutatást. Egyre nagyobb a nyomás azonban a vállalatokon, hogy fenntarthatóan működjenek és egyre több társadalmi vállalkozás indul, amelyek bebizonyítják: a társadalmi-környezeti problémák megoldása és a profitszerzés nem zárják ki egymást.
Mit tehet az a vendéglátóhely, amely a járvány alatt is fenntarhatóan akar működni?
Annak ellenére, hogy a járványhelyzet miatt a vendéglátóhelyeknek a túlélés volt az elsődleges, sokak ebben az időszakban sem mondtak le sem a környezetbarát működésről, sem a társadalmi felelősségvállalásról. A Felelős Gasztrohős és a Netpincér közös díjának közönségnyertesét, a Szabad Bisztrót látogattuk meg.
Újra felfedezett fajta oldhatja meg a kávéhiányt
A Coffea stenophylla jobban ellenáll a magas hőmérsékletnek, és a kávérozsda nevű betegséggel szemben is részben immunis.
Törvény tiltja majd Franciaországban, hogy a divatcégek megsemmisítsék az eladatlan termékeket
Nemcsak jelentős pénzbírság sújtja majd azokat a francia cégeket, amelyek elégetik az el nem adott termékeket, de a francia kormány akár a sajtóban is beszámolhat a törvénysértésről – a cégek költségére.
Szén-dioxiddal tartósítaná egy cég az élelmiszereket, hogy fagyasztó helyett akár a polcon is tarthassuk őket
A fagyasztott sült krumplin már működik a módszer.
Így néz ki ma Csernobil környéke - Nagyítás fotógaléria
1986. április 26-át az egész világ megérezte: ekkor robbant fel a csernobili atomerőmű, melynek utóhatásait ma is nyögjük. Képgalériában mutatjuk be, hogy a katasztrófa után 35 évvel mit is láthatna az, aki a környékre látogat.
Biden azt ígérte, 2030-ra megfelezik az USA károsanyag-kibocsátását
A világ több nagy szennyező országának vezetői is ígéretet tettek a felmelegedést okozó anyagok kibocsátásának csökkentésére.
Zsákutcába vezet a klímaváltozás, de van még esély kifarolni
Fenntarthatatlan módon élünk, a világ népessége évente közel háromszor annyi erőforrást használ fel, mint amennyit a Föld képes hulladékként feldolgozni, illetve újrateremteni. 2050-re hárommilliárd ember lakóhelyén alakulhatnak ki elviselhetetlen életkörülmények.
Videón, ahogy szabadon engednek egy jaguárcsaládot Argentínában
A jaguárok már hetven éve kihaltak Argentínának ezen a részén, pedig az ökoszisztémának szüksége lenne a ragadozókra.
Klímasemlegességi célok: valódi cselekvés helyett inkább trükközés zajlik
A világ jelentős része látszólag felismerte, hogy az emberiségnek belátható időn belül el kell érnie a nettó nulla üvegházgáz-kibocsátásokat, hogy ne fokozzuk tovább a klímaváltozást. A hangzatos klímasemlegességi dátumokat megfogalmazó országok és óriáscégek azonban úgy viselkednek, mint a népmesei okos lány: hoznak is, meg nem is. A kitűzött zéró célszámok mögött jelenleg nem látszanak a konkrét és hatékony cselekvési tervek. A most is elérhető kibocsátáscsökkentési módszereket olyan trükkökkel igyekeznek elfedni, mint a technológiailag gyerekcipőben járó szénkivonás és -megkötés vagy a kibocsátások máshol történő kiváltása (offsetting). A klímapolitikai „kreatív könyvelés” helyett átlátható, robusztus és igazságos kibocsátáscsökkentési tervekre volna szükség. Ezen a téren pedig az Európai Unió is jobban teljesíthetne, Magyarország pedig akár az élbolyba is tartozhatna. Lehoczky Annamária, meteorológus, éghajlatkutató (PhD), környezeti szakújságíró írása.